A Tanítóképző Intézet története
Középfokú tanítóképzés
Nyíregyháza tanítóképzése másfél évszázados múltra tekint vissza. A múlt század közepén, 1847-ben már működött képző a városban az evangélikusok iskolaszervező munkájának köszönhetően. Egy év után azonban a gazdasági bizonytalanság és a háborús állapot miatt működését ideiglenesen felfüggesztették. A tanítás csak 1859-ben indult újra, s az intézet Eperjesre való áthelyezéséig, 1873-ig folyamatosan működött. A képzés itteni folytatására négy évtizedet kellett várni, a Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet ugyanis 1914-ben nyitotta meg kapuit, és 1959-ig, a középfokú tanítóképzés felsőfokúvá szervezéséig látta el a feladatát. Századunk elején még egy képző nyílt Nyíregyházán: a református tanítónőképző (Leánykálvineum). A nyíregyházi állami tanítóképzőbe 1914-től 1961-ig 6306 tanuló iratkozott be, és 1374 fő szerzett képesítést. A református tanítónőképzőben pedig 1928-tól 1957-ig 6523 volt a beiratkozott tanulók száma, s 1948-ig, az iskola államosításáig 670 oklevelet adtak ki.
Az intézet vezetői voltak:
Kuzaila Péter 1914-1924
Lukács Béla 1924-1934
Bácsfalvi (Ehrlich) Antal 1934-1936
Dohanics János 1936-1949
Dr. Kiss Lajos 1949-1959
Leánykálvineum:
Dr. Ferenczy Károly 1928-1938
Porzsolt István 1938-1948
Felsőfokú tanítóképzés
1959 szeptemberében megnyitották megyénk első felsőoktatási intézményét, a felsőfokú tanítóképzőt. A régióban betöltött szerepét igazolja, hogy a magyarországi tanítóképzés felsőfokúvá válásakor Nyíregyházának, és egyben a megyének is, ez volt az egyetlen felsőfokú intézménye, s ezen intézmény tanárai közül kerültek ki a későbbi tanárképző főiskola megalapítói.
A nyíregyházi felsőfokú tanítóképzés szervezeti fejlődésében két jól elkülöníthető periódus alakult ki a körülmények hatására, speciális jellegzetességként más tanítóképzőkhöz viszonyítva. Az első szakasz az önálló felsőfokú tanítóképzés, a második pedig a „nyíregyházi modell” szakasza, amely elnevezést a pedagógiai lexikon is tartalmazza.
Az önálló intézeti keretű tanítóképzés tizenegy éven át tartott (1959-1970).
1970-ben a felsőfokú tanítóképző az 1962-ben szerveződött tanárképző főiskolába integrálódott, és a fúziót követően kialakult az a „nyíregyházi modell”-nek nevezett képzési forma, amelynek lényege, hogy az általános iskola 1-8. osztálya számára ugyanazon intézményben egységes elvek és szempontok alapján készítik fel a tanítókat és a tanárokat. 1973-tól az akkor létrejött Neveléstudományi Intézethez kapcsolódott a most már tanítói tanszék, melynek azóta az anyanyelv, matematika, természetismeret és a hozzájuk tartozó tantárgypedagógiák oktatói a tagjai (9 oktató). 1983-tól Tanítóképző Intézet néven önálló szervezeti egységgé alakult. Az intézet 1970-től folyamatosan képez nappali tagozatos hallgatókat, s ehhez 1973-tól levelező képzés is csatlakozott.
A tanítóképzés tartalmi korszerűsítését célzó reformok az utóbbi évtizedekben többször módosították a hagyományos képzési rendszert:
-1975-ben a szakkollégiumok bevezetése
-1984/85. tanévtől kísérletként a tanító-tanár (matematika, magyar, hittanár, angol, német, ének, rajz) szakos képzés. A tanító-tanár szakon a képzés ideje négy év volt.
- Az 1995/96. tanévtől kezdődően a tanító-tanár szakok közül csak a rajzzal és az énekkel való párosítás maradt meg, majd a kreditrendszer bevezetése után ezek is megszűntek.
-A térség igényeinek megfelelően néhány évig óvodapedagógus képzés is folyt.
- A műveltségterületekkel kibővített négyéves képzés bevezetésével a korábbi, az 1-4. osztály osztálytanítói feladataira való felkészítés kiegészült egy integrált műveltségblokkal, amellyel az 5-6. osztályban is eredményesen oktathat - a választott területen - a tanító. A műveltségi területeket a hallgató választja az intézmény kínálatából: magyar, matematika, idegen nyelv (angol), ember- és társadalom, testnevelés, természetismeret, ének-zene, vizuális nevelés műveltségi területek. A négyéves tanítóképzés bevezetésével egyidejűleg az alapképzésre épülő posztgraduális képzési rend is kiépült a térség igényeinek megfelelően.
- Az 1994-1999 közötti években a nyíregyházi főiskola kihelyezett képzést működtetett Beregszászon. A kárpátaljai magyar nyelvű tanító-és óvóképzést a nyíregyházi Tanítóképző Intézet indította el, jelenleg pedig az ukrán állam által hivatalosan elismert II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működik tovább.
2000-ben a felsőfokú intézmények integrációját követően létrejött a Nyíregyházi Főiskola, amely kezdetben négy kart foglalt magában. 2006-ban egy újabb szervezeti egység létesült, a Pedagógusképző Kar, amelyhez immáron a Tanítóképző Intézet is tartozik.
A tanszék, illetve intézet vezetői voltak:
Adriányi László intézetigazgató 1959-1970
Lengváry Józsefné intézetigazgató, tanszékvezető 1970-1977
Sárdy Béla tanszékvezető 1977-1981
Oroszné dr. Deák Judit tanszékvezető, intézetigazgató 1981-1990
Dr. Iszály Ferenc intézetigazgató 1990-1991
Dr. Miklovicz Árpád intézetigazgató 1991-2001
Dr. Jenei Teréz intézetigazgató 2001-2018
Imre Rubenné dr. PhD intézetigazgató 2018-
Imre Rubenné dr. PhD intézetigazgató 2018-
Az oktatók, tudományos munka
Jelenleg 10 oktató tartozik közvetlenül az intézethez. A magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, technika, informatika tantárgyak oktatóin kívül egy-egy fővel jelen vannak a pedagógia, ének-zene tantárgyak oktatói is. A pszichológia, társadalomismereti, vizuális nevelés, idegen nyelv, valamint a testnevelés tárgyak oktatását más intézetek oktatói (20-25 fő) látják el. A tanítóképzésben részt vevő oktatók nyolcvan százaléka tudományos minősítéssel rendelkezik.
A Tanítóképző Intézetben a társintézetekkel karöltve folyó kutatómunka igen változatos. A kutatások egy része olyan alapkutatás, amely a nyelv-, az irodalom-, társadalom- és a neveléstudomány, valamint a matematika- és a természetismeret-tantárgypedagógia területeihez kapcsolódik. Ezek többnyire egyéni kutatások, az oktatók publikációs jegyzékében jól nyomon követhetők.
A kutatások másik csoportját alkotják a képzési célok megvalósulása, a pedagógusképzés és a közoktatás fejlesztése szempontjából jelentős alkalmazott kutatások, melyeknek többsége fejlesztő jellegű kutatás. A kutatások eredményességét és elismerését igazolja, hogy szinte minden kutatott téma mögött pályázati támogatás áll (pl. Anyanyelvi tehetséggondozás, Matematikai tehetséggondozás, Romológiai képzések és tanulmányok bevezetése a Nyíregyházi Főiskolán).
A tudományos kutatási-fejlesztési eredmények mellett igen jelentősek azok a művészeti eredmények, melyek a művésztanárok alkotásai és előadói tevékenysége révén születtek.
Az országosan elismert színvonalas tanítói felkészítéshez a két gyakorlóiskola magas szintű képzése is hozzájárul, ahol több régebbi tanítványunk irányításával jelenlegi hallgatóink kiemelkedő eredményeket érnek el az országos tanítási versenyeken.
Hagyományaink, rendezvényeink
Hagyományaink közül legjelentősebb az évente megrendezésre kerülő gálaest, amelyet a „Leánykálvineum Református Tanítóképző Emlékére a Nyíregyházi Tanítóképzésért” alapítvány javára szervezünk. A 2000-ben bejegyzett alapítványt négy nyugdíjas tanítónő (Ferencz Miklósné, Karasz Istvánné, Nagy Miklósné és Porzsolt Istvánné) hozta létre azzal a céllal, hogy minden félévben két arra érdemes, szociálisan rászoruló hallgatót ösztöndíjban, év végén pedig egy kiváló eredményt elért végzős hallgatót Tanítói díjban részesítsen a kuratórium. Az alapítvány alaptőkéjét gyarapítjuk tehát 2002-től minden év tavaszán jótékonysági estünkkel. A kellemes szórakozást nyújtó estek sikeréhez nagyban hozzájárulnak az egykori és jelenlegi tanítványaink, végzett hallgatóink gyermekcsoportjai, kedves kollégáink.
Végzőseink búcsúztatása az egyik legszebb, legmeghittebb rendezvényünk. A harmadévesek által feldíszített előadóteremben ünnepi műsorral köszöntjük a negyedéveseket. Még aznap este egy pezsgős koccintásra is meghívjuk őket, ahol a műveltségterületi csoportok rövid műsora, búcsúdalai után terített ünnepi asztal mellett (az oktatók ajándéka) beszélgetés, emlékidézés, énekelgetés folyik.
Minden év novemberében kerül megrendezésre a tanítási verseny házi fordulója a két gyakorló iskolában. A Szép magyar beszéd, a mese-és versmondó, valamint az OTDK versenyekre is hasonlóan zajlik a válogatás. A győztes hallgató képviseli iskolánkat az országos versenyen. Közülük többen jelentős eredményeket értek el (országos tanítási versenyek első helyezettjei, Kazinczy-és Benedek Elek-érmesek). 2009-ben először hirdettük meg a „Diáktoll” pályázatot az ország tanító és óvodapedagógus hallgatói számára.
Külföldi társintézményekkel is kapcsolatban állunk. A szatmárnémeti és beregszászi magyar nyelvű tanítóképzőkkel rendszeresen vannak szakmai találkozóink. A finnországi kajaani tanítóképző főiskolára pedig egyre több hallgatónk jut ki az Erasmus ösztöndíjnak köszönhetően.